Otto motor vs. dízelmotor

Otto motor vs. dízelmotor

A cikkben egy nagyon vitatott téma lesz tárgyalva az autóipar területén. Az Otto és a Diesel motor közötti különbségek. Először is kezdjük egy kis történelemmel, hogy megértsük, hogyan jelentek meg ezek a két típusú motor először.

Kezdjük az Otto motornál. Ezt a motort Nikolaus August Otto találta fel 1854-ben, de a fontosabb dolog az, hogy Nikolaus Otto találta fel az Otto motorciklust, gyakorlatilag ő találta fel először a belső égésű motort. Az Otto motorciklus négy ütemből áll:

Ütem, beszívás, ahol a üzemanyag és a levegő belép a égéstérbe. (a szívószelep nyitott állapotban van, míg a kipufogószelep zárva van)

Ütem, adiabatikus összenyomás, a dugattyú összenyomja a keveréket. (mindkét szelep zárva van)

Ütem, égés és kibővítés, amikor a összenyomott keveréket a gyertyaszikra gyújtja meg, és a dugattyú lefelé nyomódik. (mindkét szelep zárva van)

Ütem, kipufogás, a égéstérből származó gázok kiáramlanak. (a szívószelep zárva van, míg a kipufogószelep nyitva van)

A dízelmotor esetében a dolgok hasonlóan működnek, csak néhány kisebb módosítással. Először is, a dízelmotort Rudolf Christian Karl Diesel találta fel (német mérnök és feltaláló).

A dízelmotor nagyon hasonlít a benzinmotorhoz, csak itt a üzemanyag a magas hőmérséklet miatt gyullad meg, amit a szükséges égéshez szükséges levegő összenyomása idéz elő, nem pedig egy segédberendezés használata révén (mint az Otto motor esetében, ahol elektromos gyertyát használnak).

Egy gáz összenyomása elkerülhetetlenül növeli a hőmérsékletét, és ez a módja annak, hogy a dízelmotorokban a üzemanyag begyulladjon. A levegőt a hengerbe szívják, és a dugattyú 25:1 arányban összenyomja, vagyis térfogatát 25-ször csökkenti.

Amikor a dugattyú majdnem eléri a felső haladás végét, a dízelüzemű üzemanyagot a hengerbe permetezik, és a nagyon magas hőmérséklet (kb. 700-900°C) miatt azonnal begyullad. A keverék (levegő és dízelüzemanyag) elégetése növeli a hőmérsékletet és a nyomást, amely a dugattyúra hat, és így mechanikai munkát végez.

Elég beszéltünk már a történelmükről és a működésükről, most nézzük meg a két üzemanyag közötti különbségeket. Mi a különbség a benzin és a dízel között? Nos, mind a benzin, mind a dízelolaj kivonatok a kőolajból, de különböző finomítási módszerekkel.

Mintegyben a benzin égése során a levegővel kombinálódik, hogy gőzöket hozzon létre, amelyeket azután meggyújtanak a teljesítmény előállításához (a benzin molekulái kisebbek, mint a dízelolaj molekulái, mivel finomítottabb). Míg a dízelolaj (amely kevésbé finomított) égéséhez magasabb nyomás és hőmérséklet szükséges (a dízelolaj molekulái nagyobbak, és ezért nehezebben égnek el), és a nem elégett dízelolaj füstként távozik a kipufogó rendszeren keresztül.

Bár talán nem tűnik annyira, a két típusú motor nagyon hasonló működési módjukat tekintve. Más szavakkal, a két fő különbség közöttük az üzemanyag gyújtásának módja.

Mint már említettem fentebb, a benzinkeveréket egy gyertya által keltett szikra gyújtja meg, míg a dízelmotorban a keveréket összenyomás gyújtja meg. Egy másik különbség a két típus között a teljesítmény és az erő, amit képesek kifejteni.

A dízelmotorok több erőt fejtenek ki, ezért hasznosak különösen nagy terhek szállítása esetén. Ezért kezdetben főként a nehéz teherautókban használták őket.

A benzinmotorok több lóerővel rendelkeznek, így több fordulatszámot és ennek következtében gyorsabb gyorsulást eredményeznek. Általában a nagy autógyártók mindkét motorváltozatot kínálják.

Ezeket különböző módon kell vezetni, ezért ajánlott csak akkor dízelüzemű autót vásárolni, ha hosszú távolságokat tervez autópályán vagy állandóan közlekedik. A dízelmotor előnyei közé tartozik a nagy nyomaték és az alacsony fogyasztás, ami hosszú távon gazdaságosabbá teszi az autót, ha sokat utazik.

Tehát alapvetően a két motor közötti különbségek a következők: az üzemanyag gyújtásának módja, a teljesítmény és az erő, amit képesek kifejteni, valamint a cél, amire használják őket.

Forrás kép: youtube.com, pakwheels.com