- Intelligens jelzőlámpák szenzorokkal, kamerákkal, AI-vel koordinálják a forgalmat.
- Gyalogosokat és járműveket arcfelismerő és objektumfelismerő kamerák azonosítanak.
- Járdán elhelyezett nyomásérzékelők detektálják a gyalogos átkelésre várókat.
- Mikrohullámú radarok mérik a járművek sebességét és közelségét.
Valószínűleg, miután ezt a címet olvastad, azonnal felmerült benned a gondolat, hogy ez nem Románia esetére vonatkozik, és lehetetlen ilyen módosításokat végrehajtani hazánkban. Az igazság az, hogy a közutak és a közlekedésbiztonság színvonalát tekintve a helyzet gyakran távol áll a kívánttól, de a remény él. Hasonló a helyzet ebben a projektben is, amit remélhetőleg megvalósulásként fogunk látni. Ezen felvetések után remélem, hogy a városokban nap mint nap látott jelzőlámpák néhány éven belül emlékekké válnak. Ezen eszközök már most is több nyugat-európai országban bevezetésre kerültek és kiválóan működnek.
Mi az intelligens jelzőlámpák
Az intelligens jelzőlámpák nem feltűnően fognak kinézni, de működésük teljesen más lesz. Gyakorlatilag olyan szenzorokkal lesznek felszerelve, amelyek észlelik a gyalogosok és járművek jelenlétét, videókamerákkal a forgalom felismerésére és elemzésére, mesterséges intelligenciával az átmeneti idők optimalizálására, és kommunikációs rendszerekkel a környező kereszteződésekkel való koordinációra.
Ezek a rendszerek már léteznek és nagyon jól működnek az autóiparban, és nincs ok arra, hogy ugyanez a technológia ne legyen használható a jelzőlámpáknál is. Valójában az urbanizált infrastruktúra a legújabb technológiai fejlesztésekből profitál, amelyek a világ autóiparát is átrendezték az elmúlt években.
Használt észlelőrendszerek
Az intelligens jelzőlámpák hatékony működéséhez többféle szenzort kombinálnak. Infravörös mozgásérzékelők észlelik a gyalogosok jelenlétét és mozgását távolról, kiválóan működve gyenge láthatóság esetén is. Arcfelismerő és objektumfelismerő kamerák valós időben elemzik a forgalmat, megkülönböztetve a gyalogosokat, kerékpárosokat és különböző járműtípusokat.
Járdán elhelyezett nyomásérzékelők a gyalogos átkelésre váró személyek detektálására szolgálnak, backup rendszerként kiemelten hasznosak. Mikrohullámú radarok a járművek észlelésére mérik a sebességet és a közeledő autók távolságát, így kiszámítható az optimális fényváltás időpontja.
Hogyan működik a rendszer a gyakorlatban
Például a gyalogosok esetében, amikor a szenzorok észreveszik, hogy sokan várakoznak a lámpánál vagy a predefined peremhez közelednek, a jelzőlámpa hosszabb ideig maradhat zöld, vagy zöldre válthat, ha egyébként piros állapotban lenne. A rendszer akár nagyobb gyalogos csoportokat is előnyben részesítheti, illetve észlelheti a mozgáskorlátozott személyeket, akiknek több időre van szükségük az átkeléshez.
A járművek esetében ugyanez a működés érvényesül: ha kevésbé van személy a zónában, a forgalom egy ideig hosszabb ideig haladhat, de a rendszer a forgalmi minták alapján tanul és tudatosan előre jelez, proaktívan igazítva magát.
Az intelligens rendszerek bevezetésének előnyei
Jelentősen javuló forgalom-áramlás
A forgalomra gyakorolt pozitív hatások mérhetőek és bizonyítottak. A nyugati városokban már bevezetett technológia szerint a várakozási idő akár 30-40%-kal csökken, ami jelentős időmegtakarítást jelent minden közlekedő számára. A csúcsforgalom idején a jelzőlámpák dinamikus beállítása lehetővé teszi a gördülékenyebb közlekedést.
A felesleges várakozások eltávolítása kiemelten hasznos, különösen éjfél körül vagy alacsony forgalmú területeken. A jelzőlámpák egyenletességének és a hálózaton belüli koordinációnak köszönhetően gördülékenyebb és kiszámíthatóbb utazás érhető el.
Környezeti hatások
A környezetre gyakorolt előnyök ugyanolyan jelentősek. A CO2-kibocsátás csökkentése a hosszabb állások elkerülésével közvetlenül javítja a levegő minőségét. Az üzemanyag-fogyasztás csökkenése a járművek részei közötti hatékonyabb mozgást eredményezi, ami költségmegtakarítást és a fosszilis energia függésének mérséklését hozza.
A zajszint mérséklése a belvárosi területeken hozzájárul a lakók életminőségének javításához, mivel csökkennek az erőltetett gyorsítások és hirtelen fékezések.
Növekvő közúti biztonság
A biztonság szempontjából az intelligens rendszerek képesek érzékelni a gyalogosok közé tartozó legvédtelenebb csoportokat, például gyermekeket és idős embereket, és ennek megfelelően igazítják a közlekedési időket. A mozgáskorlátozottak számára történő automatikus idő- és fénykezelési beállításokat különböző kártyás vagy mobilalkalmazásos megoldásokkal lehet támogatni. Az időjárási viszonyoktól függő adaptív fény- és látási feltételek biztosítása pedig tovább növeli a lámpák hatékonyságát.
Globális technológiai bevezetés
Az élen járó országok
Ausztria, olyan városokkal mint Bécs és Salzburg, már több mint 200 intelligens kereszteződést üzemeltet. Németországban Berlin és München kiterjedt pilotprojektet futtat, ambiciózus tervek szerint a bevezetés bővülni fog. Hollandia Amsterdam révén egy integrált hálózatot hozott létre, amely a lámpák közötti kommunikációt teszi lehetővé. Svédország Stockholmra helyezi a hangsúlyt a gyalogosbiztonságra.
Románia helyzete
A projekt jelenleg pilot jellegű és folyamatosan bővül. Nehéz megmondani, hogy 5, 10 vagy 15 év múlva pontosan mikor érik el hazánkat, de a modernizált, digitális városi infrastruktúra felé elengedhetetlen a lépés. Az első megbeszélések Bukaresten és Kolozsváron zajlanak, ahol a hatóságok pilotprojektek megvalósítását értékelik. A magas költségek és a képzett technikai személyzet szükséglete azonban fő kihívást jelentenek a széles körű elfogadás előtt.
Sursa foto: https://innovationorigins.com/*
A bevezetés kihívásai
Technikai és pénzügyi akadályok
Technikai szempontból a kezdeti költségek a legnagyobb akadályok. Egyetlen intelligens jelzőlámpa ára 15 000–30 000 euró között lehet, szemben a hagyományos 3 000–5 000 eurós árszinttel. Szükség van egy robusztus IT-infrastruktúrára is, amely magában foglalja a szervereket, a management szoftvereket és a megbízható adatkapcsolatokat.
A fejlett eszközök karbantartása szakértő személyzetet és drága alkatrészeket igényel. Az integráció a meglévő rendszerekkel gyakran összetett lehet, különösen az öreg infrastruktúrával rendelkező városokban.
Jogi és szabályozási kérdések
A forgalmi szabályozás alkalmazkodása az intelligens rendszerek új képességeihez jogszabály-módosításokat igényelhet. Az európai szintű megfelelőség és standardizáció folyamatban van, de országonként eltérések lehetnek. A személyes adatok védelme, a GDPRnak megfelelően, felvet kérdéseket az kamerák által rögzített képek tárolásáról és feldolgozásáról.
A városi mobilitás jövője
Jövőbeli technológiai fejlesztések
A következő logikus lépés az önvezető járművekkel történő integráció, amely közvetlenül kommunikálhat a járművek és a lámpák között a maximális optimalizáció érdekében. A mobilalkalmazásokkal való közvetlen kommunikáció lehetővé teszi a gyalogosok számára a már jelezett átkelési igények beállítását vagy az átkelést érintő értesítések fogadását.
A nagy adatokkal végzett forgalom-előrejelzés és a fejlett mesterséges intelligencia-alapú optimalizálás pedig folyamatosan tanuló rendszert eredményez.
Hosszú távú hatások
Ezek a jelzőlámpák az okos városok (smart cities) első lépését jelentik, ahol az infrastruktúra valós időben alkalmazkodik a polgárok igényeihez, hozzájárulva egy hatékonyabb és fenntarthatóbb városi mobilitáshoz. Gyakorlatban cél a gyalogos és gépjármű-forgalom egyaránt gördülékenyebbé tétele a lehető leghatékonyabb módon, ez a közlekedési jövő felé vezető természetes fejlődés.
Amint a technológia egyre hozzáférhetőbbé és megbízhatóbbá válik, a széles körű elfogadás elkerülhetetlenné válik. Románia számára a kihívás az, hogy csökkentse a nyugat-európaihoz mért lemaradást és befektessen a jövő infrastruktúrájába, ne a már elavult rendszerekbe.
Sursa foto: https://innovationorigins.com/*