- 2021 óta érvényes üzemanyagár-plafon hiányt okoz magyarországi töltőállomásokon.
- Decemberben sok hazai töltőállomáson hiányzott üzemanyag.
- Szlovákia és Románia is üzemanyaghiánnyal és árkülönbségekkel küzd.
- A kormány szerint meghosszabbítás lehet, ha orosz olaj bejut.
Üzemanyaghiány a magyar szomszédoknál, nemzetközi fegyveres konfliktus és az üzemanyagárak maximálása közepette - a román hivatalos személyek az Orbán-kormány kezdeményezését “választási manővernek” nevezik
A digi24.ro és az Agerpres szerint, melyeket az efe.com idéz, 2021-ben a ultranacionalista magyar kormány által bevezetett árplafon és a nemzetközi fegyveres konfliktus körülményei között decemberben 500 magyarországi benzinkút maradt üzemanyag nélkül.
A HVG portál szerint az ország kb. 2000 benzinkútjából december elején 500-ot érintett az üzemanyaghiány problémája.
A források szerint “Orbán Viktor miniszterelnök kormánya még az ukrajnai háború előtt, tavaly bevezette az 1,16 eurós literenkénti maximális árat a dízel és a 95-ös benzin esetében, hogy ellensúlyozza az akkor már növekvő inflációt.
(…) a magyar sajtó egyre több panaszt jelez az ára megkötött üzemanyagok hiánya miatt, sőt, azokat a jobb minőségű üzemanyagokat sem találni, melyek nem tartoznak ebbe az árplafonba.“
Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kormánya már 2021-ben, még a orosz-ukrán háború előtt bevezette az 1,16 eurós maximális literenkénti árat a dízel és a 95-ös benzin esetében, így próbálva küzdeni az infláció ellen.
Ilyen körülmények között a magyar sajtó egyre több panaszt jelentett az ára megkötött üzemanyagok hiánya miatt, különösen a jobb minőségű üzemanyagok esetében, amelyek nem tartoztak ebbe az árplafonba.
A források szerint emiatt “sok magyar a szomszédos Szlovákiában döntött üzemanyag vásárlás mellett, annak ellenére, hogy ott az ár 1,7 euró literenként - tájékoztat az independens telex.hu portál”.
A portfolio.hu gazdasági portál szerint “Az alacsonyabb ár növeli a keresletet, de csökkenti is azt, hiszen a beszállítók máshol jobban el tudják adni az üzemanyagokat”, ezt a problémát tovább súlyosbítja az ukrajnai konfliktus.
Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy az árplafon december 31-ig van érvényben, a kormány figyelmeztet a meghosszabbítás lehetőségére, ha az orosz olaj továbbra is bejut az országba, és ha Magyarország legnagyobb finomítója (Budapesttől délre) zökkenőmentesen üzemel.
A szomszédos ország Oroszország energetikai erőforrásaitól függ, és az ottani gáz 85%-át és az olaj 65%-át importálja.
Az EFE ügynökség emlékeztet arra, hogy a Viktor Orbán kormánya ellenzi az Oroszország elleni NATO és EU intézkedéseket.
Theodor Stolojan 2022 júliusában úgy fogalmazott, hogy “Nem mindenki számára sikeres megoldás az üzemanyagárak korlátozása”
A playtech.ro jelentése szerint, július hónapban említésre került, hogy egy egyszerű pillantás a határon túl, magyar szomszédainknál, megmutatja, hogy az üzemanyagárak korlátozása után hat hónappal a hatások egyáltalán nem voltak azok, amiket vártak. Theodor Stolojan, a PNL egykori vezetője, a költségek korlátozására tett ilyen döntés hosszútávú következményeiről beszélt.
Szerinte, mivel a mi országunkban az árak általában az üzemanyag költségeitől függenek, nyilvánvaló, hogy a lakosság csökkentést szeretne, és várja is a kompetens hatóságok ilyen irányú döntéseit. Azonban, Theodor Stolojan szerint, akit a news.ro idéz, a román hatóságok sem rendelkeznek sok lehetőséggel a probléma megoldására.
A román hivatalos személyek az Orbán-kormány kezdeményezését “választási manővernek” tekintik
A kijelentés idején Theodor Stolojan áttekintette a hatalmon lévők lehetőségeit az üzemanyagköltségek korlátozására vagy csökkentésére vonatkozóan. Nagyjából két változatról volt szó, nevezetesen a jövedéki adó és az ÁFA csökkentéséről, valamint a termelői eladási ár csökkentéséről.
E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy ez több zavart is okozhatott volna, mivel maga a termelő dönthetett a gyors importcsökkentésről. Az jövedéki adó vagy az ÁFA csökkentésével a költségvetési bevételek csökkennének.
Theodor Stolojan elmélete szerint, akit a news.ro és a playtech.ro idéz: “Nem engedtem volna meg. Nézze csak meg, a kőolaj hordónkénti ára csökkent, alapvetően látnunk kellene a csökkenést a kútnál, de nem látjuk, mert a vállalatok azt számítják, hogy rendben, csökkent, de újra növekedni fog. És akkor miért bonyolítanák? Emellett ott van ez az 50 bani, az emberek látják, hogy az árak nincsenek többé 9 lej és valami, hanem 8 lej és valami. Mindenki elégedettnek tűnik, valójában senki sem elégedett, sem a vállalatok, sem a benzin, dízel vásárlói. Érthető társadalmi szempontból, hogy a kormány valamit tenni akart, válaszolva az elégedetlenségre, de ha gazdaságilag vizsgáljuk a kérdést, akkor az alábbi következtetésekre jutunk. Ez nem egy ideiglenes olajár növekedés, két éve még a hordó vagy az olaj fűtőértéke 44–45 dollárt ért, most pedig 100, több mint 100. Egy új gazdasági valósággal nézünk szembe, nem lehet figyelmen kívül hagyni, és nem lehet elkülöníteni Romániát, a gazdaságot, a lakosságot, a vállalatokat ettől az új gazdasági valóságtól. Természetesen intézkedéseket lehet hozni egy adott időszakra”.
Theodor Stolojan véleménye szerint még a hosszú távú üzemanyagár támogatások sem jelentenek megoldást erre a problémára. Az alábbi véleményét idézzük: “Természetesen nem, és nem is helyes még akkor sem, ha lenne forrásom támogatásra, amit nincs, azonban logikusan, az állam több ÁFA-t, több jövedéki adót szed be, de gyakorlatilag nem tudja az egész gazdaságot, az egész lakosságot támogatni. És ez nem jó. Miért? Mert amint tudjuk, hogy az olajárak e megnövekedése nem ideiglenes, hanem hosszú távú, akkor a gazdaságnak alkalmazkodnia kell ehhez az új gazdasági valósághoz. Mit jelent az alkalmazkodás? Nos, nézze meg, még amikor falvakba megy, látja, hogy az emberek elkezdték felszerelni a napellenzőket a házakra. Tökéletes. Ez a helyes lépés, amit az államnak kell támogatnia azokból a több száz millió euróból, milliárdok az Európai Uniótól, minden család, amely napenergia paneleket telepíthet, teljes mértékben finanszíroznia kellene őket. Ez egy helyes intézkedés, és összhangban van az általános irányzattal, hogy egy zöld gazdaságra térjünk át”.
Emellett, a playtech.ro szerint, a volt miniszterelnök a magyarországi döntéseket választási manővereknek minősítette: “Természetesen, mi is egy választási év felé tartunk. Ön látta, mit tett Viktor Orbán Magyarországon. Blokkolta, mert választásai voltak, maradt a blokkolással. Most a MOL azt mondja “Testvérek, nem tudjuk folytatni ezt a blokkolást”. Gondoljon bele, ha kártérítés nélkül blokkolom a benzin, a dízel árát, abban a helyzetben, amikor a szükségleteink háromnegyedét olajból és kőolajtermékekből Romániából importálom, holnap nem importálják többé. Kényszeríthet egy magánszemélyt az importálásra, veszteséges eladásra? Tehát, ha blokkolni akarom a benzint, a dízelt, vagy csökkentem a jövedéki adót és az ÁFA-t, vagy csökkentem az árat, amin a termelőnek el kellene adnia. Ha ezt csökkentem neki, nem importál, és totális káoszba kerülnék Romániában, ha csökkentem a jövedéki adót vagy az ÁFA-t, kisebb bevételeink lesznek, és nincs lehetőségem, mint amit Magyarország tette meg. Miért? Mert nagy költségvetési hiánnyal rendelkezem, és azt csökkentenem kell, és magas kamatlábakon veszek fel kölcsönöket. Lásd, Horvátország belép az eurózónába, Bulgária is valószínűleg belép, ha helyreállítják a politikai stabilitást, míg mi, sajnos, az eurózónán kívül, továbbra is nagyon magas kamatokkal veszünk fel külföldi és hazai hiteleket”.
