- A magas társadalmi státuszú sofőrök agresszívabbak a forgalomban.
- Különösen olcsó autók vagy kezdő sofőrök esetén nő az agresszió.
- A 1968-as Doob-Gross megfigyelése gyors dudálásra utalt luxus autóval.
- A kísérletek szerint agresszió nő a gyorsulással és tailgatinggel.
A forgalomban tanúsított sofőrök viselkedését nagyrészt befolyásolja a társadalmi státusz észlelése, állítják a szakértő tanulmányok. A kutatások azt mutatják, hogy a drága járművek tulajdonosai hajlamosabbak agresszívabb viselkedésre a volánnál, különösen akkor, ha olcsóbb autókkal vagy kezdeti vezetőként közlekedő sofőrökkel találkoznak.
1968-as kezdeti felfedezések
1968-ban a pszichológusok Anthony Doob és Alan E. Gross megfigyelést tettek: a sofőrök sokkal gyorsabban dudáltak, ha egy öregebb és olcsó autó mögé kerültek, összehasonlítva azzal, ha a előző jármű luxus volt. Azóta sok tanulmány megerősítette, hogy a drága autók tulajdonosai jóval nagyobb valószínűséggel mutatnak barbár és agresszív viselkedést a volán mögött. Egy egyszerű mindennapi megfigyelés pedig megerősíti ezt a tendenciát – hány luxusautót láttál parkolni a mozgáskorlátozottak számára kijelölt helyeken?
Társadalmi státusz és a volán mögötti viselkedés
Legújabb kutatások szerint a társadalmi státusz kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy fokozza a konfliktusos viselkedést a többi sofőrrel szemben. A kategóriák becslése a jármű márkája és modellje alapján történik, és ezen túl a sofőrök más jeleket is értelmeznek a volánnál annak érdekében, hogy meghatározzák az irodalmi hierarchiát.
A sofőr ügyességének megítélése státusz jelzőként
Az egyik ilyen jelzés a sofőr ügyességének észlelése. Sok országban a kezdő sofőröknek külön jelzések jelzik a többi közlekedő felé a tapasztalat hiányát. Ezen megfigyelés alapján Stephens és Groeger rámutattak arra, hogy a sofőrök nem feltétlenül türelmesebbek és megértőbbek, hanem épp ellenkezőleg, sokkal inkább agresszív válaszokra számítanak.
“Úgy tűnik, hogy a magasabb társadalmi státuszú sofőröket kevésbé bocsátják meg, ha indiszkét viselkedést mutatnak, amelynek nincs nyilvánvaló oka” – írják Stephens és Groeger. “Ezzel szemben a vezetést tanuló sofőröket sokkal könnyebben vádolják olyan helyzetekért és körülményekért, amelyeket ők maguk nem tudnak irányítani.”
“Haragos helyzetekben a magasabb társadalmi státuszú sofőrök veszélyesen közeli és agresszív módon közeledtek a lassabb elöl haladó autókhoz, és ezt a viselkedést minden olyan helyzetben felerősítette, amikor az előző jármű egy vezetőiskola autó volt” – magyarázzák a kutatók.
A kísérletek módszertana
Két különböző kísérlet keretében a két kutató arra kérte a résztvevőket, hogy vezessenek egy lakónegyedben, néhány alapvető szabályt követve. A kísérlet során a többi sofőrrrel szembeni düh akkor jelent meg, amikor a kísérletben szereplő autó megakadályozta a többiek előrejutását. Néha az előttünk haladó jármű enerváltan lassan haladt, megakadályozva az előzést. Máskor pedig volt egy tényleges ok a lassú haladásra, például baleset.
Egyik kísérlet olcsó, leromlott autót használt, a másik pedig egy új, mentőautót. Vezetés közben a résztvevőket arra kérték, hogy értékeljék a harag szintjét egy 1-től 5-ös skálán. A sofőr agresszióját a sebesség növekedése és a tailgating (távolságot tartó, nagyon közel haladás) alapján mérték.
A tanulmányok eredményei
Mindkét kísérletben a sofőrök arról számoltak be, hogy nagyobb haragot éreztek, miután a régi és rossz állapotú jármű mögött haladtak. A résztvevők nagyon közel kerültek mind a vezetőiskola vagy kezdő jelzést viselő járművekhez, mind a olcsó autóhoz, ugyanakkor jelentős távolságot tartottak a mentőautóval szemben.
Mérhető fiziológiai reakciók
A résztvevők intenzívebb haragot és mérhető fiziológiai izgalmat is mutattak – a szívverésüket az egész kísérlet alatt figyelték – amikor a lassan haladó autó alacsonyabb társadalmi státuszú személyé volt. Ez a fiziológiai reakció megerősíti, hogy nem csupán szubjektív észlelésről van szó, hanem valós biológiai válaszokról a forgalmi stresszhelyzetekre.
Következtetések
Mindkét kísérlet adatai azt mutatják, hogy bár a forgalmi körülmények jelenleg is elegendőek lehetnek a harag kiváltásához, a késést okozó sofőrök jellemzői legalább olyan fontosak, sőt talán fontosabbak, mint maga az esemény és az okozott lassú vezetés.
Ezek a megállapítások azt sugallják, hogy a társadalmi státusszal összefüggő előítéletek jelentősen befolyásolják a volán mögötti viselkedést, és a sofőröket a vezetett jármű megítélése vagy a vezetési tapasztalat alapján különböző bánásmódban részesítik. Megértésük hozzájárulhat hatékonyabb közlekedési oktatási stratégiák kidolgozásához és a forgalmi agresszió csökkentéséhez.
Referenciák
Doob, A. N. és Gross, A. E. (1968). A frusztráló státusz a duda-reakciók gátlásának tényezője. The Journal of Social Psychology, 76(2), 213-218.
Stephens, A. N. és Groeger, J. A. (2014). Lassú sofőrök követése: a vezető sofőr státusza moderálja a haragot és a sofőr viselkedési válaszait, és felmentést ad a hibáztatás alól. Transportation Research Part F: Traffic Psychology and Behaviour, 22, 140-149. doi: 10.1016/j.trf.2013.11.005
Fotó forrása
