- A hőmérsékletváltozás literenként ~1% energiát jelent 10°C-ként.
- A föld alatti tartályok hőmérséklete gyakorlatilag állandó, napfény nem érinti.
- A vezetékben és pumpában tárolt üzemanyag mennyisége maximum 5 liter, elhanyagolható.
- A reggel/este tankolás előnye gyakorlatilag elhanyagolható a tartályok miatt.
Az üzemanyagárak idén rekordmagasságokat értek el, és a kilátások sem ígéretesek. Miliónnyi sofőr számára a napi közlekedés költségei jelentős terhet jelentenek a családi költségvetésben. Természetes, hogy sok vezető kreatív megoldásokat keres a költségek csökkentésére, legyen szó gazdaságos vezetésről vagy az optimális tankolási idő kiválasztásáról. Az Interneten terjedő egyik legnépszerűbb elmélet szerint a reggel korán vagy éjszaka tankolás nagyobb mennyiségű üzemanyagot ad ugyanazon összegért. De vajon ez igaz-e?
A tudományos alapokkal foglalkozó rész előtt fontos megjegyezni: a fizika és a modern üzemanyag-ellátási rendszerek közötti összefüggések alapján érdemes objektívan vizsgálni ezt a kérdést.
Tudományos alapok: a hőmérsékleti tágulás elve
Amit ez a mitosz sugall, az a valóságban is létezik egy lényegi fizikai jelenség: a folyadékok hőmérsékleti tágulása. Az üzemanyagok, mint bármi más folyadék, kitágulnak, ha melegebbek lesznek, és összehúzódnak, ha hűvösek. Gyakorlatban tehát a magasabb hőmérsékletnél ugyanannyi üzemanyag nagyobb térfogatot fog elfoglalni, de a tényleges energiatartalom sűrűsége alacsonyabb lehet.
Például: egy liter benzin 15°C-on körülbelül 737 gramm üzemanyag tartalmat jelent. 25°C-on ugyanaz a liter alacsonyabb sűrűségű, tehát kevesebb grammban mérhető üzemanyag. A különbség apró, de létezik – körülbelül 1% minden 10°C-os hőmérséklet-változásnál.
Így logikusnak tűnik a logika: ha alacsonyabb hőmérsékletnél tankolsz, ugyanazt a térfogatot fizeted, de a sűrűbb üzemanyag több energiát tartalmaz a tankban.
A modern üzemanyag-töltőállomások valósága
Bár a fizikai elv helytálló, van egy kulcsfontosságú tényező, amit a legtöbb hívő figyelmen kívül hagy: hogyan tárolják az üzemanyagot a modern kutakon.
Magyarországon, mint a fejlett országok többségében, a töltőállomások föld alatti, masszív tartályokban tárolják az üzemanyagot, 2–4 méter mélyen. Ezek a tartályok:
- Körül vannak véve vastag föld- és betonréteggel
- Hőszigetelve mennek a levegő hőmérsékleti változásai ellen
- Általában viszonylag állandó hőmérsékleten tartják őket az év során
- Védve vannak a közvetlen napfénytől
A talaj hőmérséklete a tartályok mélységében nagyon kicsit változik a nap folyamán – gyakorlatilag állandó. Míg a levegő hőmérséklete éjszaka és a legforróbb nappal között akár 15–20°C-kal is eltérhet, a föld alatti tartályban található üzemanyag hőmérséklete maximum 2–3°C-kal változik.
Mi történik a tartály és a töltő között?
Vannak, akik úgy gondolják, hogy bár a tartályban az üzemanyag állandó hőmérsékletű, a vezetékek és a pumpa alkotóelemei mégis befolyásolhatók a környezeti hőmérséklettől. Nézzük ezt a szempontot is:
Töltőberendezés
- Az üzemanyag a föld alatti tartályból közvetlenül a pisztolyba/pumpába kerül.
- A vezetékeken át történő áthaladás néhány másodpercet vesz igénybe.
- A vezetékekben és a pumpában található üzemanyag mennyisége minimális (legfeljebb 5 liter).
- Nyüzsgő állomásokon az üzemanyag soha nem marad elég ideig a pumpában ahhoz, hogy jelentősen felmelegedjen.
Gazdasági számítás
Tegyük fel a legoptimistább forgatókönyvet:
- A hőmérséklet különbség éjszaka és a legforróbb nappal között: 20°C
- A benzin hőmérsékleti tágulásának együtthatója: kb. 0,001 / °C
- 50 liter esetén a maximális elméleti különbség: körülbelül 1 liter
Ugyanakkor figyelembe véve, hogy:
- A föld alatti tartály hőmérséklete maximum 2–3°C-kal változik
- Csak a vezetékekben és a pumpában lévő üzemanyag (legfeljebb 5 liter) lehet érintett a levegő hőmérsékletétől
- A kitettség időtartama minimális
A tényleges térfogat-különbség elhanyagolható – valószínűleg kevesebb, mint 50 ml egy teljes 50 literes tankolásnál. A benzin aktuális ára mellett ez csak néhány forintos megtakarítást jelent, amely nem indokolja a kizárólag reggel történő tankolás erőfeszítését.
Nemzetközi szabványosítás
A kőolajiparban világos nemzetközi szabványok vannak az üzemanyagok kereskedelmére. A legtöbb országban, köztük Romániában is, a mennyiséget egy referencia hőmérséklethez viszonyítva szabványosítják (általában 15°C). A modern pumpák automatikus hőmérséklet-kompenzációval rendelkeznek, amely a tényleges üzemanyag hőmérsékletének megfelelően állítja be a kijelzett térfogatot, így gyakorlatilag megszünteti a mítosz által sugallt előnyt.
Ezek a kompenzációs rendszerek több joghatóságban kötelezőek, és mérnöki és metrológiai hatóságok által rendszeresen kalibrálva és ellenőrizve vannak, hogy a mérőműszerek pontosságát garantálják.
Valódi megoldások az üzemanyag-megtakarításra
A mítosz helyett érdemes olyan, ténylegesen hatékony módszereket alkalmazni, amelyek tudományosan alátámasztottak és bizonyítottak:
Vezetési stílus
- Lineáris gyorsítás és előrelátó vezetés – kerüljük a hirtelen gyorsításokat és fékezéseket
- Állandó sebesség fenntartása – használjunk tempomatot autópályán
- Felesleges teher csökkentése – távolítsunk el a nehezen használt tárgyakat
- Hosszú üresjáratok kerülése – állítsuk le a motort, ha 30 másodpercnél tovább állunk
Technikai karbantartás
- Megfelelő abroncsnyomás – alacsony nyomás akár 3%-kal növelheti a fogyasztást
- Rendszeres karbantartás – a koszos levegőszűrő, elhasznált gyertyák és a régi olaj növelik a fogyasztást
- Az injekciós rendszer ellenőrzése – a piszkos vagy hibás injektorok rontják a hatékonyságot
- Kerekek geometriai állapota – helytelen geometria növeli a gördülési ellenállást
Tervezés
- Útvonalak kombinálása – csökkentse a különálló utazások számát
- Csúcsforgalom elkerülése – a forgalomban araszolva végzett vezetés sokkal többet fogyaszt
- Forgalom-alkalmazások használata – válasszon hatékonyabb útvonalakat
Összegzés
Bár a reggelenti tankolás logikailag érthetőnek tűnik a fizika alapján, a gyakorlatban nincs valódi előnye. A modern tárolási és szállítási rendszerek, valamint a szabványosítás és a hőmérséklet-kompenzáció miatt nem befolyásolja jelentősen a benzin energiamegmaradó térfogatát a nap egyes időszakai.
Helyette érdemes a valóban számottevő tényezőkre koncentrálni: a vezetési stílusra, a jármű karbantartására és az intelligens utazástervezésre. Ezek 10–30%-os üzemanyag-költségcsökkenést hozhatnak, ami sokkal jelentősebb megtakarítás, mint a mítosz szerinti elméleti előnyök.
Így ezt az ötletet a „népszerű autós mítoszok” kategóriába sorolhatjuk – van benne tudományos alap, de gyakorlati alkalmazhatósága a modern üzemanyag-töltőállomások környezetében gyakorlatilag nincs.